A kezdetekkor főleg harmonikát oktatott id. Geiger István. A múlt század 50-es éveiben meg is alakult az első zenekar. Ennek még, a ma már nagyszülők voltak a tagjai. Mivel a környéken nem volt zenekar, rengeteget szerepeltek. Mindenütt nagy örömmel, szeretettel és érdeklődéssel fogadták őket.
1992-ben id. Geiger István fia, Felsőszetivánon kezdte meg a zeneoktatást. Eleinte csak pár gyermek kezdett el harmonikázni. A zene szeretete, maga a harmonika szépsége, és hangzásának összetettsége azonban egyre több fiatalt ösztönzött zenetanulásra.
1996-ban meghalt id. Geiger István. Halálával Madarason megszűnt a harmonika oktatás lehetősége. Ezért fia vitte tovább, ezt a munkát. Megint egyre több gyermek tanult harmonikázni Madarason is. Így történt, hogy rövid idő elteltével egyesült a két zenekar: immár együtt muzsikáltak a felsőszentiváni és madarasi fiatalok. 2000-ben végképp, Madarasra került a zenekar központja. Itt zajlott a zeneoktatás és a zenekari próbák is itt voltak megtartva; hiszen akkor már a gyermekek többsége madarasi volt. 2004-ben a szomszéd faluban, Katymáron is elindult a zeneoktatás. Ettől kezdve Katymár-Madaras Harmonika Zenekar néven szerepeltek gyermekeink. Az évek során nagyon sok elismerést szereztek és díjat kaptak a színvonalas fellépéseikért.
- 2008. Arany Páva díj
- 2009. KÓTA-díj és Arany Páva Nagydíj. Mindkettő, olyan elismerés,melyet környékbeli művészeti csoport még nem kapott.
- 2009. IV.Keszthelyi "Tabányi" Amatőr harmonika Gála- kiemelt I. helyezés
- 2010. XIII Felső-Bácskai Ifjú zenebarátok találkozóján, Arany fokozat
- 2011. Arany Páva díj
- 2011. Országos Minősítő Arany fokozat
- 2011. Tradíció Alapítvány Különdíja
- 2012. Ifjú Zenebarátok Nemzetiségi Fesztiválja I. helyezés,és Arany fokozat
- 2013. Aranypáva különdíj
- 2013. Népzenei együttesek minősítése Arany fokozat
Tevékenységünk széles körű: fellépéseket, bálakat szervezünk, utiköltséget biztosítunk egy-egy szerepléshez, ha szükséges a zenekar étkezéséről gondoskodunk, kottákat vásárolunk és sokszorosítunk, hangszereket javíttatunk, új hangszerek vásárlására próbálunk fedezetet teremteni, egyen pólókat készíttetünk, kottatartókat veszünk.
Madaras pici község. Szinte minden lakos kötődik valahogyan a zenéhez, vagy a zenekarhoz: valaha ő maga; most pedig gyermeke, unokája, testvére, vagy egyéb rokona harmonikázik. Az is megszokott, hogy az ünnepélyeken, rendezvényeken szerepel a zenekar. Hozzátartozik a falu, és a környező települések életéhez. Megszokott, szeretett színfolt.
„Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon is vezet út. De mi (…) azt akarjuk, hogy az ember ne
úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réten. „
/ Kodály Zoltán /